Karomvirágok

      I. Édes remegés fog el Valahányszor megbánom Ostoba halandóságom Valahányszor szemedbe nézek Eltékozolt időmet látom Órákat, perceket Amiket feledni voltam Kénytelen. másodpercek ötlenek Arcomba Marcona jövővel, fura Vágyakkal Melyeket nem…

Látod, megint             Hogy gyűlölöm                         Saját, sáros szemem…   Óvatlanul megint…

-         mit mondhatnék? A piacon éppen  használtat kerestek. –   Megírtam egy levélben, A doboz alján hagyva, Hogy sajnos többé nincs már Garancia rajta   Díszdobozba tettem, Bársonyba, fehérbe, Úgy adtam oda én…

   „Fare thee well! and if for ever, Still for ever, fare thee well: Even though unforgiving, never ’Gainst thee shall my heart rebel.”…

 Valami szívfájdító, Epét maró, Talpat tépő Gyönyört Akarok Ma látni, Szagolni, Tapintani – de Sejteni legalább…   Valami velőt Égető, húst harapó Szépség, Földöntúli Nagyság Lehulló szempillája Kell csupán…   Egy perc…

Nem, ez még nem az, Most még tilos inni, Enni Vécére menni, Kinyitni a csapot, Még tilos létezni Néhány pillanatot Mozdulatlanul Kell elfeküdni Elhamvadva, Elbújva A fasiszta szemek elől Melyek úgy ejtik ki A nevem Mintha zene volna…   Nem, nem Becsukom a…

    „Minden korok szerelmi költészetében a nő arra vágyik, hogy férfitest súlya nehezedjék rá. A legsúlyosabb teher tehát egyben az élet legnagyobb beteljesülésének a jelképe is. Minél nehezebb a teher, annál közelebb kerül életünk a földhöz  …

Lehet, hogy csak Álltatják magukat A fény édes illatával? Talán csak ostoba Otromba tréfa a madárdal?   Lehet mindez Csak a reflektorok fénye -         pár lerobbant kocsi állja el az utat – mindenki fejét ingatva a…

„Minden versemben ott a farkas kivéve egyet, A leggyönyörűbbet:”     Szívverés botladozik Végig a falakon. Vibráló bőrillat Rágja be magát A párnák pórusaiba…   A függönyök lenyelik Nyelvüket, S arcukat elfordítva Pironkodnak a…

Van-e olyan gondolkodó lény, aki körös-körül a tág tér valamennyi tüneményénél ne szeretné jobban a drága napvilágot - színeivel, sugaraival és felhőivel; ahogy szelíden mindenütt jelen van, mint ébresztő nappal. Mint az élet legbensőbb lelkét, lélegzi be a sosem pihenő…

Bárhogy is kanyarítom gyenge versemetAz élet majd engem is öl, ver s eltemet.Bármeddig étkeznék egészségesen a végére én is majd egészen szét esemVirágot helyeznek szürke sírhantomraS csendben szétesem pár marék atomra. 

Kezet csókol a tisztelet, a barátság homlokot,arcot az öröm, a tetszés,szájat a boldog szerelem; Csukott szemet az epedés,tenyeret a remegő vágy,kart, nyakat a megkívánás;minden mást az őrület!

Lyrics | Lacuna Coil Lyrics | Purify Lyrics

Gyere Úristen, nézd meg, itt vagyok -Tudom előtted el nem sáppadok. Azt, amit adtál - megvan épen - vedd el!'sz csak hitegettem magam a Neveddel. Te oly erős vagy - gondolsz egyet s van,De nékem kínos a bizonytalan. Vagy nem is adtál - én véltem bolondul,Hogy számon élet-szöllő…

Oldalvást fut a bús szekér Fáradt, részeg gazda hajtja Éretlen körtét És szőlőt visz rajta. Eltörött a kerék Döglöttek a lovak A kocsival mégis Tovább- tovább kutat. Tököt keresve járja a vidéket  -Éheznek otthon  Etetni kéne a csibéket.-  Fut a…

Be jó az éjben bátoran menni,Be jó az éjben egyedül lenni;Bús tavaszi éjjelS borusan járni szerte-széjjel.Ha a Hold szunnyad, szellő se rebben,Virágok nyitnak elfeledetten,Tüzes, tüskés rózsák,Ölelik a Föld takaróját.Elhaló hárfák titkos zenéje(Ez éj a Ielkem örökös…

  Néha kibuggyan a tej, És néha a sampon is kiborul…  Sokszor nyitva marad egy ablak Behúzva egy függöny, Kulcsra zárva egy ajtó. Néha úgy vagyok, mint Mindig szoktam:   Egyedül.   Néha alattomba lesem Az emberek arcát Ismerőst Kutatva a…

Szememena bársonytorkombana homokezúttal már biztos:most nem szabadulok!02.26.