Karomvirágok

    Forog a föld Rohad a hús Feltépik a szemem   Eret vág a szív Amíg nem figyelek odaKicsi, ostoba, Buta liba. …   Arzént isznak az angyalokS én velük mulatokMint mámoros családban az istenekAkiket nem isIsmerek. Rezeg a léc, olvad a…

 Milyen csonka ma a Hold,Az éj milyen sivatag, néma,Milyen szomoru vagyok én ma,Milyen csonka ma a Hold.Minden Egész eltörött,Minden láng csak részekben lobban,Minden szerelem darabokban,Minden Egész eltörött.Fent velem egy rossz szekér,Utána mintha jajszó szállna,Félig mély…

  A tükör előtt öltözik. Csupasz, Akár a frissen megköszörült penge. Nem látta férfi, mégis beleszúrja Kegyetlen tükre minden férfi-szembe. A tükör előtt öltözik. Gyapjú Kelmét neki növeszt a férfi nyája. Szoknyaként veszi magára a poklot S az ég fodorként…

   Bóbita, Bóbita táncol Tűnt fokát nézi a tűnek Megtömi sóval a számat Halk szavát hallja a bűnnek   Bóbita, Bóbita játszik Tépkedi torz-fura bőröm Hajnalig ő lesz az őröm Kis keze csillanó tőrön…   Bóbita, Bóbita épít Felgyújtott…

     Izgága szemeket tapogatok A képernyőn Esőcsepp sunnyog végig Az ablak alatt. Nyomában Kenyér ízű mély csend Maradt És egy kevés Vízszagú üresség.   Üvegfalú Aranykalodába zárva A kisrigó Paradicsomokat énekel Messze tátja csőrét…

 Zakatolt a vonat. A zaj ás fényhullámok egymást ölelve, futkostak saját árnyékuk elől az éjszakába. És én ültem az üres kupéban gondolkodva még meg nem gondolt dolgokon, döntéseken, melyeket meg kellett volna már hoznom, de nem…

     Sétafény hajókázik A szürke aszfalton Lábam nyomában lépkedek Színes napkeltékre ébredek És közben néha lépve álmodom. Sorsfolyamok csúsznak Végig a lucskos utakon Úgy kötnek gúzsba, hogy Nem is veszem észre.   Kitérőket teszek a lét…

  Szemek     Szemek esti csillagfényben Tükröződnek éji tavon Magányban és sötétségben, Ringva a bús hullámokon  Szemek, melyek vágyva néznek Kívánva két másik szembe, Szemek melyek elmerengnek Az elnémult végtelenbe  Szemek, melyek nem…

                                             Kifacsarom a szívemet Két tenyeredet Tarthatod S felfoghatod édes véremet   Lassan folynak le A nehéz ólomdarabok…

Mea culpa       I. Elégetjük magunkat Minden éjjel Vérben forgó szemeink egymást kutatva Cikáznak agyunkban. Férges szenvedélyünket, vad vágyainkat Gyermekeink szájába tuszkolva Adjuk tovább, Hogy majd ők is Nyomorultan, fáradtan És esendőn haljanak…