Hát ide olvad minden
A vörös cipők koppanása is
Ide hoz el és
Itt törik fel a bölcsőd
Kemény héját
Itt futnak versenyt a
Gondolatok és a tettek
És itt töri ripityára
A lábát a remény
Ide költöznek a mumusok,
Ha már nem rettegek tőlük,
És innen lopják
El vézna álmaikat
A gólyák…
Magam is ide kárhozom
Majd ha már
Nem leszek
És minden használhatatlan
Kacatom itt kap majd új,
Nagyobb polcot…
Hiszen a törött szívek
Nehéz emlékeit is ide hordják,
S gúlába rakják őket
Aztán csak nevetnek, ha leborulva
Egy gúla agyonüti a régi
Szeretőket…
