Valami eltörött,
Egy pici, tompa fényű
Üveggolyó összetört a szívem
Legmélyén
És most cafatokra szaggat mindent
Amihez csak hozzáér
Ahogy utat tör magának a felszínre
Pici kristályos darabok esnek ki
Torkomból,
Némi vér,
Hús,
Álmok,
Amiket még tegnap nyeltem le
Kiáltok, de minden bizonnyal sikoltásnak
Hallatszik
Vagy csak az a nyomorult tévé ugat
Utánam:
„Hé itt az élet, beláttam! Vegyél meg, egyél meg
Vigyél el, tégy bármit, amit bántam
Volna eddig…”
Hősnők futnak át a reklámokon
Cégtáblákba burkolják mosolyukat
Ez volna a világ,
Amit annyi ostoba kutat?
Én?
Hol vagyok éppen most?
Honnan érzem
Újra az esőillatot?
Hová rejtem
Szakadt kezeim?
Ereim
összeragadva
Tehetetlenül majszolják
Önmagukat
Mindenki keresi
A kiutat…
