Szemcsékben pereg le
Bőröm a padlóra
Darabokra törtek
Ajkaim
Körmeim beszakadva, búsan
Néznek maguk elé,
Fogaimat megingatta a fáradtság
Mély sóvárgás vagyok
Szomjazlak
Lépteimre por száll fel
A semmibe
Hangomra
Olvadnak a kövek
Szemem zenét játszik
A komor éjszakáknak
Hajam, csillog,
Csalogat,
De semennyi hang nem elég,
Hogy ide találj.
A világ összes fénye is kevés
Nem hallassz, s én
Szomjazlak, látod
Nincs menekülés….
